Gon­dol­tad volna, hogy egy beszél­ge­tés során sza­va­ink csu­pán 30–35%-át jelen­tik az infor­má­ci­ó­nak, a fenn­ma­radó részt a test­be­széd, a gesz­tu­sok, vagy a hang­szín hatá­rozza meg?

A tes­tünk­kel nehe­zen tudunk hazudni, mert a non­ver­bá­lis kom­mu­ni­ká­ciós üze­ne­te­ket auto­ma­ti­ku­san küld­jük és fogad­juk őket. Ráadá­sul egy ran­devú, vagy egy állá­s­in­terjú alkal­má­val még nehe­zebb — de nem lehe­tet­len! — tuda­to­san figyelni a nem ver­bá­lis jelekre, mert ilyen­kor nagy ben­nünk a feszült­ség. Nem lehet és nem is érde­mes kont­rol­lálni tes­tünk összes jel­zé­sét, de ha pár gesz­tusra oda­fi­gye­lünk, jó esé­lyünk van, hogy a part­ner is job­ban fogja érezni magát a beszél­ge­tés során, ezál­tal ked­vezőbb véle­ményt ala­kít ki rólunk is. Tanul­junk meg tehát nem csu­pán sza­vak­kal, hanem a tes­tünk­kel is helye­sen beszélni.

Az alábbi öt pont­ban össze­fog­lal­juk, hogy mik azok az egy­szerű sza­bá­lyok, amit érde­mes betar­ta­nunk, ha jó benyo­mást sze­ret­nénk kelteni.

1. Tarts meg­fe­lelő távolságot!

Min­den kul­tú­rá­ban írat­lan sza­bá­lya van annak, hogy milyen típusú kap­cso­lat­hoz, milyen fizi­kai távol­ság a meg­en­ge­dett, vagy a kel­le­mes. Ezek alap­ján 4 zóna­tá­vol­sá­got külö­nít­he­tünk el: nyil­vá­nos zóna, tár­sa­dalmi zóna, sze­mé­lyes zóna és az intim zóna. Egy állá­s­in­terjú során érde­mes a tár­sa­dalmi zóná­ban maradni (1–4 méter) és kerülni a túl közeli fizi­kai kap­cso­la­tot. Mivel a váll­ve­re­ge­tés és a hát meg­érin­tése is az intim zónába való beha­to­lás­nak szá­mít, ezért ez is kerülendő.

2. Legyen hatá­ro­zott, de ne túl erős kézfogásod!

A meg­is­mer­ke­dés álta­lá­ban kéz­fo­gás­sal kezdő­dik. A tenyér­rel lefelé for­dí­tott kéz domi­nan­ciát, a tenyér­rel fel­felé for­dí­tott kéz behó­do­lást jelez, egyi­ket sem érde­mes hasz­nálni. Hason­lóan kerü­lendő a túl gyenge és a túl erős kéz­fo­gás! Kéz­fo­gást kez­de­mé­nyezni álta­lá­ban a házi­gaz­dá­nak, jelen eset­ben az inter­jú­ké­szítő­nek illik.

3. Ügyelj a kezeid mozgására!

Ha a kezed elta­karja a szá­dat, az gyak­ran a hazug­ság non­ver­bá­lis jel­zése. Ha beszéd köz­ben taka­rod el a szá­dat, könnyen gon­dol­hatja a part­ner, hogy nem mon­dasz iga­zat. A kéz egyéb­ként belső feszült­ségről is árul­kod­hat pl. ha az asz­ta­lon dobolsz vele, vagy a keze­det tör­de­led, de ha a feje­det támasz­tod a kezed­del akkor az unat­ko­zá­so­dat jelzed.

4. Óva­to­san a keresztezéssel!

A kar­ke­resz­te­zés álta­lá­ban véde­kező gesz­tus, a mell­ka­son össze­zárt karok inkább zárt­sá­got, nega­tív han­gu­la­tot sugall­nak. Minél fesze­sebb a karok kul­cso­lása, annál nagyobb a belső feszült­ség, az adott szi­tu­á­ció, vagy a part­ner eluta­sí­tása. Hasonló a hely­zet a keresz­te­zett láb­tar­tás­sal, ezért ha köz­vet­len, nyi­tott ember benyo­má­sát sze­ret­néd kel­teni, akkor ne tedd keresztbe se keze­det, se a lábadat!

5. Tartsd szem­mel a tekintetét!

A gör­dü­lé­keny kom­mu­ni­ká­ció fel­té­tele a szem­kon­tak­tus fel­vé­tele. A nyílt szem­be­né­zés őszin­te­sé­get, nyi­tott­sá­got sugall, míg a lesü­tött sze­mek, a szem­kon­tak­tus kerü­lése félénk­sé­get jelez­het, de a hazug­ság jele­ként is értel­mez­hető. Az interjú során jó, ha gyak­ran veszed fel a szem­kon­tak­tust és a beszél­ge­tés 60–70%-ában meg is tar­tod. Viszont arra figyelj, ha ellen­kező nemű az inter­júz­ta­tód, akkor a tekin­te­ted marad­jon az arc, a szem zóná­já­ban és ne kalan­doz­zon lej­jebb, mert az már sze­xu­á­lis uta­lást hordozhat.

(Fel­hasz­nált iro­da­lom: Allan Pease: Testbeszéd)

Kovács Szil­via

Share

Tweet

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni.