A lélek 6 leg­gya­ko­ribb ener­gia­rab­lója  — tegyünk elle­nük! Min­dent meg­te­szel önma­ga­dért: egész­sé­ge­sen étke­zel, rend­sze­re­sen spor­tolsz, pró­bálsz pozi­tí­van gon­dol­kodni és még­sem érted, vajon miért érzed foly­ton fárad­tak és kime­rült­nek magu­kat? Lás­suk, mi rom­bol­hatja ész­re­vét­le­nül ener­gi­kus­sá­go­dat és hogyan véde­kez­hetsz ellenük!

1.energiarabló: önbi­za­lom­hi­ány

„Ehhez nem vagyok elég okos / tapasz­talt /bátor / ügyes…stb.” „Ha a min­den­napi kihí­vá­sok előtt gyak­ran zson­ga­nak a fejed­ben hasonló gon­do­la­tok, akkor az ener­gi­áid nagy része az aggo­dal­mas­ko­dásra megy el, nem pedig a meg­ol­dá­sokra. Már­pe­dig ha job­ban bele­gon­dolsz, rá fogsz jönni, hogy az élet min­den terü­le­tére biz­tos, hogy nem igaz az önma­gad­dal szem­beni kis­hitű­ség: ugyanis attól, hogy pl. nem mersz meg­szó­lalni ide­ge­nek előtt, még lehetsz maga­biz­tos autó­ve­zető, vagy kiváló szülő. Egyes pszi­cho­ló­gu­sok sze­rint az egész­sé­ges önbi­za­lom, kellő kitar­tás­sal fűsze­rezve sok­kal inkább meg­ha­tá­rozza sike­re­in­ket, mint a velünk szü­le­tett képes­sé­ge­ink és tulaj­don­sá­ga­ink. Már csak ezért is érde­mes fejleszteni!

Tipp:

Tegyél meg valami olyas­mit, amiről koráb­ban úgy gon­dol­tad, hogy nem fog sike­rülni! Ez lehet bár­mi­lyen apró­ság pl. egy bonyo­lult­nak tűnő recept kipró­bá­lása, vagy autó­ve­ze­tés a havas úton. Kez­det­ben biz­to­san fur­csán érzed majd magad a meg­szo­kott kény­elem­zó­ná­don kívül, de örülj ennek az érzés­nek, mert ez azt jelenti, hogy most valami újat tanulsz! Ráadá­sul, ha pró­bál­ko­zá­sod még siker­rel is jár és az étel sike­rül, vala­mint az autód­dal is célba érsz, akkor máris növek­szik a saját magadba vetett hited.

2. ener­gia­rabló: rossz időbeosztás

Min­den­ki­vel elő­for­dul, hogy elké­sik egy talál­ko­zó­ról, kicsú­szik a határidőből, vagy nem jut elég ideje önma­gára. Ám, ha veled ez nem­csak alka­lom­ad­tán, hanem rend­sze­re­sen meg­tör­té­nik, akkor való­színű­leg nem meg­fe­lelően cso­por­to­sí­tod a fel­ada­ta­i­dat. A „késés­ben vagyok” folya­ma­tos érzése, pedig tel­je­sen kime­rít­het lelkileg.

Tipp:

Viszo­nyulj tuda­to­san a nap 24 órá­já­hoz: ne csak a köte­le­zett­sé­ge­ket, hanem a sza­bad­időre szánt időt is írd fel a határidő­nap­lódba és vedd ugyan­olyan komo­lyan, mint a szak­mai teendőket.

Kerüld az idő­fe­csérlő tevé­keny­sé­ge­ket: állj ellen a kísér­tés­nek, hogy elol­vass és rea­gálj min­den e-mail-re, amint meg­ér­ke­zik. Hasz­náld a tele­font, e-mail helyett: gyor­sabb és egyszerűbb.

A nagyobb pro­jek­tek­kel kezdd a napot, az admi­niszt­rá­ciós fel­ada­to­kat hagyd a végére.

Tanulj meg nemet mon­dani: ha valami már nem, vagy éppen hogy csak bele­fér az idődbe, akkor azt a fel­ada­tot, vagy prog­ra­mot uta­sítsd vissza.

3. ener­gia­rabló: mások­hoz hason­lí­tod magad

Ha min­dig azt mérics­ké­led, hogy hoz­zád képest, ki hogyan néz ki, mennyit keres és hová jár nya­ralni, csak az elé­ge­det­len­sé­ge­det és irigy­sé­ge­det növe­led. Hisz a min­den­hová begyűrűző médi­a­döm­ping miatt fenn­áll a veszé­lye, hogy leg­in­kább olyan embe­rek éle­tét méred a sajá­tod­hoz, akik más körök­ben forog­nak, sok­kal jobb anyagi viszo­nyok élnek, mint te és egy egész csa­pat dol­go­zik azon, hogy meg­je­le­né­sük min­dig töké­le­tes legyen.

Tipp:

Kerüld azo­kat a szi­tu­á­ci­ó­kat, amik össze­ha­son­lí­tás­hoz vezet­nek: olvass keve­sebb sztár­plety­kát és ne bön­gészd órá­kig a leg­gaz­da­gab­bak listáját.

Fogadd el azt a tényt, hogy bár min­dig lesz olyan, aki vala­mi­ben jobb nálad, de olyan is akad majd, akitől te vagy a jobb! Éppen emi­att nem érde­mes ezt kutat­nod folyton.

Ha ész­re­ve­szed maga­don, hogy már megint hason­lít­gatsz: „bün­te­tésből” végezz el néhány gug­go­lást, felül­ést, vagy láb­emel­ge­tést. Ennek a mód­szer­nek csakis pozi­tív követ­kez­mé­nyei lehet­nek, mert vagy leszoksz a feles­le­ges hason­lít­ga­tá­sok­ról, vagy for­más ala­kod lesz pár hónap múlva.

4. ener­gia­rabló: bol­há­ból ele­fán­tot csinálsz

Valaki eléd vág a for­ga­lom­ban és egész nap azon dühöngsz, hogy milyen csap­ni­való a veze­tési kul­túra a város­ban? Kibo­rulsz, ha tíz per­cet sor­ban kell állni a pos­tán, majd szi­dod a hiva­ta­lo­kat és a bürok­rá­ciát? És ami­kor az esti fil­met már a har­ma­dik rek­lám­mal sza­kít­ják meg, akkor a keres­ke­delmi tévék a bűnö­sök min­de­nért? Ezek csak min­den­napi bosszú­sá­gok, ezért nem érde­mes velük sokat fog­lal­kozni. Ha nem izga­tod magad az apró-cseprő ügye­ken ren­ge­teg ener­giát spó­rol­hatsz meg.

Tipp:

Legyen a mot­tód: ne csi­nálj bol­há­ból ele­fán­tot, mert csak bol­hák léteznek!

Mielőtt vala­mit túl­sá­go­san „fel­fúj­nál” , gon­dold át, hogy az adott ese­mény kime­ne­tele mennyire fog szá­mí­tani pl. egy hónap, vagy egy év múlva? A válasz nagy való­színű­ség­gel az lesz, hogy „semennyire”. Tehát tény­leg kár a gőzért…

5. ener­gia­rabló: arra kon­cent­rálsz, amid nincs

„Akkor leszek bol­dog, ha leérett­sé­gi­zem, ha elköl­tö­zök ott­hon­ról, ha férj­hez megyek, ha nagyobb házba köl­tö­zünk, ha szü­le­tik egy gye­re­kem, ha előléptetnek…stb. stb.” Ismerő­sen cseng vala­me­lyik? Ha haj­la­mos vagy folya­ma­to­san növelni vágyaid lis­tá­ját ezzel csak az elé­ge­det­len­sé­get és az újabb és újabb feles­le­ges vágyak kiala­ku­lá­sát éred el.

Tipp:

Vál­toz­tass a berög­zült gon­dol­ko­dási sémá­idon és legyél hálás azo­kért a java­kért, amik­kel már ren­del­ke­zel. Ne arra kon­cent­rálj, hogy milyen jó lenne, ha pl. a tár­sad más­mi­lyen lenne, hanem gon­dolj a pozi­tív tulaj­don­sá­ga­ira! Ne panasz­kodj a fize­té­sedre, hanem adj hálát, hogy van mun­kád! Ez a hoz­zá­ál­lás azért cél­ra­ve­zető, mert ha arra össz­pon­to­sí­tasz, amid van, akkor előbb-utóbb rádöb­bensz, hogy több min­den­nel ren­del­ke­zel, mint amit elérni szeretnél.

6. ener­gia­rabló: Nega­tív gondolatlavinák

Veled is elő­for­dult már, hogy fel­éb­red­tél éjjel és eszedbe jutott, hogy más­nap fel kell hív­nod vala­kit?  Ezután azon kezd­tél el töp­ren­geni, hogy mi min­dent kell még ten­ned más­nap: gon­do­lat­ban elpró­bál­tál egy, (vagy több) lehet­sé­ges beszél­ge­tést a főnö­köd­del, kiosz­tot­tad a kel­le­met­len­kedő kol­lé­ganő­det, elkép­zel­ted, hogy ő erre miként rea­gál majd, aztán te mit fogsz lépsz az ő vála­szára stb. Aztán kis idő múlva azt vet­ted észre, hogy tel­je­sen ide­ges vagy, pedig elvi­leg semmi okod nin­csen erre, mert az ágy­ban fek­szel, nyu­godt körül­mé­nyek között és csak a gon­do­la­taid kínoz­nak. Ráadá­sul ezek a gon­do­la­taid leg­több­ször olyan pár­be­szé­de­ket tar­tal­maz­nak, amik soha nem fog­nak elhang­zani. Ebből a pél­dá­ból is lát­szik, hogy nem érde­mes egy apró gon­do­lat­fosz­lányt nega­tív gon­do­lat­la­vi­nává változtatni.

Tipp:

A dön­tés a tiéd, válassz, hogy figyel­me­det és gon­do­la­ta­i­dat mire irá­nyí­tod – a nega­tí­vu­mo­kat veszed észre, vagy az öröm­teli, szép dol­gokra vagy nyi­tott? A válasz­tás során tartsd szem előtt, hogy míg a nega­tív gon­do­la­tok elszív­ják az ener­gi­á­i­dat, addig a pozi­tív gon­dol­ko­dás meg­nyug­tat és feltölt.

Minél hama­rabb ész­re­ve­szed, hogy épp nega­tív gon­do­la­tok­ból épí­tesz „hógo­lyót”, annál könnyebb lesz magad­nak meg­álljt paran­csolni. Amint rajta kapod magad, hogy továbbfű­zöd a fel­buk­kanó gon­do­la­ta­i­dat, tuda­to­san állítsd le a fel­törő alter­na­tív  - való­színű­leg „soha-be-nem-következő” — jövőképeket!

Pekár Dóra

Share

Tweet

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni.