Az aluszékonyság, más néven kóros álmosság vagy napközbeni alvásigény, nem pusztán testi fáradtság jele. A pszichoszomatikus megközelítés szerint sok esetben a lélek menekülési vágya, a valóság elől való visszahúzódás is meghúzódhat mögötte. Az aluszékonyság ilyenkor nem lustaság, hanem belső túlterheltség, érzelmi kimerültség vagy a világ elviselhetetlenségének tünete.
Az álmosság nemcsak testi, hanem lelki pihenés utáni vágyat is kifejezhet – amikor az ébrenléttel járó kihívások túl intenzívek, vagy amikor az élet „túl sok”.
Az érzelmi túlterheltség jele
Az aluszékonyság hátterében gyakran áll hosszú ideje tartó stressz, amely már nem feszültségként, hanem teljes lemerültségként jelentkezik. Az érintettek gyakran érzik úgy, hogy semmi nem motiválja őket, nincs kedvük részt venni a mindennapokban – a test pedig alvással reagál: pihenj, mielőtt összeroppansz.
A túl sok érzelem, amit nem tudunk feldolgozni, kimeríti az idegrendszert, és az álomvilágba menekülünk, ahol végre nincs elvárás, nincs döntés, csak pihenés van.
Elkerülés és valóságtagadás
Az aluszékonyság sokszor azoknál alakul ki, akik nem találják helyüket az életben, akiknek a valóság túl nyomasztó, fájdalmas vagy értelmetlen. A test ilyenkor nem „lustálkodik”, hanem védelmi mechanizmust kapcsol be: az alvás egy alternatív tudatállapot, amely lehetővé teszi a lelki túlélés egy szorongató világban.
Ez különösen jellemző lehet depresszív állapotokra, vagy akkor, ha az ember hosszabb ideig nem tud kiállni önmagáért, és nem meri megélni a saját szükségleteit. Az alvás ekkor az egyetlen „énidő”.
A meg nem élt élet szimbolikája
Az állandó fáradtság sokszor nem fizikai, hanem lelki síkon gyökerezik: ha valaki nem azt az életet éli, amit igazán szeretne, ha folyton mások elvárásait követi, a lélek fokozatosan elveszti az ébrenlét iránti lelkesedését. A test ezt fáradtság, álmosság, energiahiány formájában közli.
Az álom ilyenkor egyfajta „pótléka” az el nem ért vágyaknak, a meg nem valósított énnek. A kérdés ilyenkor: vajon ébren vagyok az életemben?
A gyógyulás útjai
Az aluszékonyság lelki okainak oldása nemcsak az alvásigény csökkenéséhez, hanem az életkedv és jelenlét visszanyeréséhez is vezethet.
Önismeret és tudatos jelenlét
A saját belső igényeink, valódi vágyaink felismerése segíthet kilépni abból az életformából, amely lemerít. A mindfulness és tudatos jelenlét technikák segítenek megélni a pillanatot – és újra „felébredni” az életre.
Érzelmi feldolgozás
A terápia segíthet felszínre hozni azokat az érzelmeket, amelyek elől az alvásba menekülünk. A szomorúság, harag, szorongás kifejezése felszabadíthatja a belső energiákat.
Életmódváltás és inspiráció keresése
Az aluszékonyság gyakran csökken, ha az illető elkezdi azt csinálni, amit szeret – legyen az munka, hobbi, kapcsolat vagy új életszakasz. A lelkesedés visszahozza az energiát – mert az életre való éhség a legjobb ébresztő.
Összegzés
Az aluszékonyság mögött gyakran nem a test, hanem a lélek fáradtsága húzódik meg. Amikor már túl sok, túl nehéz vagy túl értelmetlen az ébrenlét, az alvás a lélek csendes menedéke lesz. A gyógyulás abban rejlik, hogy megtaláljuk újra azt az életformát, ahol jó ébren lenni.
Fontos! A szöveg nem ad orvosi tanácsot, nem ajánl terméket. Bármilyen életmódbeli változtatás előtt forduljon szakemberhez.
Más problémák lelki okairól is írtunk:
